... mert más teszi helyettünk, kiszerződtük a marketingeseknek és a termékdizájnereknek. Az életrendünket is bevásároljuk a ponyvapiacon vagy letöltjük ájfon-klónjainkra. A klikk-barátság, a gyors szociális (üres) vigyor, a negatív kiűzése és elutasítása, a pozitív életkényszer kora ez. Ponyvafilozófia, ponyvaszakértők, ponyva-tudás, át nem gondolt értékrend átvétele és működtetése, élet-darabok klónozása és fénymásolása kritika, próbafülke és ismerkedés nelkül: életipari giccskereskedés. Készen legyártott életdarabok habzsolása. Legjobb példa erre a Facebook - elég pár órányit követni a "hírfolyamot" rajta, a jelen tüneteinek mindegyikét hordozza, mintegy keresztmetszetben.
A szabadgondolkodásnak van néhány alapelve ami nehézzé teszi. Fogyasztókká lettünk, a fogyasztók az alábbiakat nem vagy igen nehezen csinálják:
- helyesen gondolkodni, mert precizitást követel és pontos tárgyismeretet akármiről is legyen szó. Lassan megy és megterhelő feladat. Gondolkodjon más helyettem.
- önállóan gondolkodni, nem a mások mondatait ismételgetni mantraként újra meg újra. Éles helyzetben a mantrák nem segítenek ha nem támasztja alá saját tapasztalat és az abból származó felismerések súlya.
- véleményekkel szemben gondolkodni, nem egyeztetni az egyeztethetetlent hanem megélni a feszültséget (apória). Manapság mindenkinek igaza van és minden elfér egymás mellett, az ellentétek is. Pedig a feszültésgben van a felfedezés, a kaland. Kalandra vágyunk de úgy, hogy be legyen kötve a biztonsági öv. Az nem kaland, az turisztika. Mindennek meg kell fizetni a rendes árát és legtöbbször nem pénz az ára.
- a lehetséges maximális tárgyilagosság - azt látni ami adott pillanatban látható a számomra, nem képzeni többet mint ami adott.
- szerénység, - sosem lehet egészen igazam (Kierkegaard - Isten előtt, vele szemben egyáltalán)
- becsületesség - mint a halál, amit csak a halál tiszta világos fénye világít meg.
- a kimondandó próbaköve is a halál - amit egy koporsó, a saját koporsóm mellett el lehet mondani, azt érdemes elmondani a többi gyenge beszéd, töltelék-duma. Túl szigorú vagyok? Akor csikizzük egymást tovább hogy nevessünk, legyünk jó haverek és hagyjuk a súlyos dolgokat, mint a halál előtti élet, a felnőttekre.
Nem akarok a senki kedvében járni, szájíze szerint beszélni vagy írni, élni. Aki meg akar ismerni kísérjen el legalább egy darabon azon az úton, amit járok és közben beszélgetünk
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen