poszt-totalitárius személyiségelmélet

Tekintsük elfogadható posztulátumnak a totalitárius társadalmak (jelen esetben, a kommunista) személyiségromboló és jellemtorzító hatását.
További, esetlegesen hasznos posztulátumok: A kitörésnek, a totális társadalom kontroll-mechanizmusai megszüntetésének nem egy, hanem sok, jellegében az esetek többségében éppenséggel vallásos narratívája ismeretes.
Tény: a kontrollnak AZ a formája, már nincs itt, helyette van valami más, azt most nem igyekszem fejtegetni, micsoda.
A totalitárius kontroll hiánya végtelenül "szabadabb" játékteret teremt arra amit a személyiség kreatívitásának lehet nevezni.
Tény: a konzumerizmusnak és az új-materializmunak egy egészen groteszk formája erősödik itt, Vadkeleten. A giccs és az értéktelen apoteózisa ez.

Következtetés: A kitörés valójában NEM történt meg, a kitörést támogató nagy narratívák egyedül arra szolgálnak, hogy megtörténtté tegyük a meg nem történtet. Mert lehet, elvonult fejünk felett az elmúlt húsz év - de gondolkodásunk és ami még szomorúbb, elfogadott lehetőségeink eseményhorizontja alig vagy nem haladja meg a harminc évvel ez előtti állapotot. Nem akarunk minőségileg többet, mást, másképp. Leuralunk vagy hagyjuk magunkat leuralni, a kontroll és a kontrolláltság igénye a kicsinyes, sértődött, pletykaszintű ellenállással fűszerezve, miközben nagy nép vagyunk - jelen pillanatban ez a (nem csak politikai) kórisme. Túlságosan rég ismert, mondhatni, unalmas.

Alternatíva nincs.

Diktatúrában élünk.

The art of (non) intention

Az intencionalitás megvonása valószínűleg lehetetlen. MINDIG akarok valamit. Empátiámmal, jól vagy rosszul értett megnyilvánulásaimmal, jóindulatommal - ha nem egyebet azt akarom és akarnom kell, hogy a kliensnek (Ez esetben a Másik) - jó legyen. A szeretet intencionális, de nem intenciózus. Lehetséges, az intenciózusságtól igyekezett megszabadítani Rogersz a segítő beszélgetést, értsünk ezen bármit, nem az intecionalitástól. Intenciuózus: tudom, mi van veled, tudom mi a bajod és tudom, mi segít rajtad; intencionalitás - akarom, hogy átéld, szeretlek, semmi mást.
Innen a Rogersz sokrétű félreértése és "módszerének"módszerként való bemutatása úgy, ahogy azt tanítják.  Nincs módszer. Személy van. És -hátha- szeretet.

The truth is, there's no spoon.