Freitag, 15. Oktober 2010

tovabbi ginszberg forditas - probalkozas

Kozmopolitan udvozletek a kormanyok es Isten elleneben

Maradj felelotlen.
Csak azt mondd amit tudsz es elkepzelsz.
Az abszolut dolgok eroszkosak.
A valtozas abszolut.
A kozonseges ertelem eszleli azt ami orok.
Eszleld mindazt ami elenk.
Vedd eszre amit eszreveszel.
Ragadd meg gondolataidat.
Az elenkseg kiemeli onmagat.
Ha nem mutatjuk meg senkinek, akarmit irhatunk.
Emlekezz a jovore.
A szabadsag olcso az Allamokban.
Csak magamnak adok tanacsot.
Ne idd magad halalra.
Ket molekulabol ahogy egymassal utkoztetnek kulso megfigyelo altal lesz tudomanyos adat.
A megfigyelesi eszkoz meghatarozza hogy jelenik meg a vilag nekunk. (Einstein szerint)
Az Univerzum szubjektiv....
Walt Whitman a Szemelyt unnepelte.
Mi vagyunk a megfigyelo, a meroszekoz a szem, az alany, a Szemely.
Az Univerzum Szemely.
A koponya belseje legalabb olyan hatalmas mint kulseje.
Mi van a gondolatok kozott?
Az ertelem vilagur.
Mit mondunk magunknak az agyban ejszaka, hang nelkul?
"Az elso gondolat a legjobb gondolat"
Az ertelemnek alakja van, a Muveszetnek alakja van.
Maximalis informacio, minimalis szotagszammal.
A szerkezet suritett, a hang szilard.
Kimondva legjobbak az eros otlet-toredekek.
Mozogj a ritmussal, hullamozz a massalhangzokkal.
Maganhanzok a massalhangzok korul teremtenek ertelmet.
Izleld a massalhangzokat, ertekeld a maganhangzokat.
Az alany azaltal lesz ismert amit eszrevesz.
Masok azzal merik eszlelesuket amit mi latunk.
Az oszinteseg veget vet a paranoianak.

Allen Ginsberg

Dienstag, 12. Oktober 2010

utolso ginszberg reszlet

Bar ne feledtem volna
Bar ne feledtem volna ahogy kezdodott mikor olcso szodat ivott Newark halottashazainal
bar lathattam volna szurke asztalokon sirni sajat vilagegyeteme hosszu kultelkeiben
bar ismertem volna furcsa gondolatait Hitlerrol az ajtoban, a drotokrol a fejeben, a harom nagy botrol
amit hataba utottek, a hangok a plafonban 30 evig sikoltottak undorito korai kozosuleseit vissza,
barcsak lathattam volna emlekezetkihagyasait, az ugralast az idoben, a haboruk csattanasat, az orditast es egy hatalmas elektromos utes csendjet,
bar lathattam volna amint nyers kepeket fest a Bronx tetozetein atrohano Emelkedettekrol
testvereit holtan Oroszorszagban vagy a Folyomelleken, egyedul a Long Island-on utolso levelet irva -- es kepmasat az ablakban a napfenyben
"A kulcs az ablakban van a napfenyben a racsokban a kulcs a napfenyben"
barcsak elerkeznek ahhoz az ejszakahoz a vasagyhoz agyverzessel mikor a nap lement Long Island-on
es a hatalmas Ocean uvolti odakint sajat hivasat a letezeshez
hogy terjen vissza a Remalombol --megosztott teremtes-- korhazi agy parnajan haldoklo fejevel
--visszapillant utoljara-- az egesz Fold egyetlen orok Feny a megszokott aramszunetben --es semmi konny e latomashoz--
A kulcsot itt kell hagyni --az ablakban-- a kulcsot a napfenybol-- az eloknek-- kik kezukbe
veszik azt a szelet fenyt --es elforditjak az ajtot-- es visszaneznek es latjak
A teremtest csillogva visszahullni ugyanabba a sirba, akkora mint az univerzum,
vagy a feher ajtoboltozaton a korhazi ora mutatojanak egyetlen moccanasa--