Sonntag, 16. Mai 2010

Kimondott kimondatlan kimondhatatlan

Olyan korban elunk, azt mondjak, hogy mindent elmondtunk es amit teszumk az nem mas mint az elmndott narrativak ismetlese, egyfajta ertelemteremto uresseg. Reszemrol ez semmivel sem tobb mint ujab narrativa - a kiegettseg narrativaja, szemei helyen asito uresseggel.
Buber: Mikor a lelek almatlan ejszakajan egyszerre latja a ket kepet, minden eddiginel melyebb remulet fogja el.
A szovetseget Isten nemcsak velem koti meg, en is megkotom vele a szovetseget ugyanabban a pillanatban vagy nincs szovetseg sosem volt rabsag van.

A tortenetem valosagos, az elozo tortenetek kiindulopontok es tovabb elnek tortenetemben - az elmondott narrativakat valoban nem kell de nem is lehet elismetelni.

Minden ismetles uj narrativa.

A narrativak szakitopontjai erdekelnek.

Az atomhaboru nyertese az lenne aki eletben marad es az osszes narrativat orokli.

Eletben maradni es orokolni majd befektetni az orokseget.