MET, akarom írni, angyalszárnyak felszegezve, akasztva, alattuk az ég csillagai halomban, rajzolom, írom, karcolom, hasítom, megölöm.
Alef mint EMET.
Ott van, nem tudom, honnan jön, nem tudok számot adni miért írtam így, nem tudok.
Fordítva ismerem a történetet. Fordítva várom el az eseménysort. EMET - MET, és ismét por lesz.
Kívül esik a számadási képességemen pedig én írtam le, velem történik.
Kinek ír az, aki ír? Akár egy szót is, idegen nyelven?
Ki néz szemeinken keresztül? És MIT lát?!
Így marad. Emet.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen